Horizontális szakpolitikai stratégiák
Az AMFK fontos feladatának tekinti, hogy közép és hosszútávú tervdokumentumokkal alapozza meg az országos és a térségi aktív turizmus fejlesztését. Célunk ezzel az, hogy a fejlesztési irányokat tervezetten egymással összefüggően valósítsuk meg az érdekeltekkel partnerségben. A különböző szintű stratégiák egymásra épülve biztosítják a hazai aktív turizmus fenntartható fejlődéséhez és működéséhez szükséges intézkedéseket.
Térségi aktív turisztikai fejlesztési programok
2023-ban Magyarország Kormánya a 1187/2023. (V. 12.) Korm. határozattal elfogadta a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégiát. A Stratégiában számos fontos alapelv mellett kiemelt szerepet kapott a térségi gondolkodás. Ennek szellemében a Stratégiában 18 aktív turizmus szempontjából fontos és fejlesztendő térség került kijelölésre. Az országos tervezéssel párhuzamosan a térségekhez önálló fejlesztési programok tervezése indult meg. A munka azonos módszertannal partnerségi tervezés keretében folyt a Mátra, a Börzsöny-Dunakanyar, Dél-Zala és Murafölde, a Körösök-völgye, a Bakony, a Tisza-tó és a Zselic területén. 2024-re 7 térségi fejlesztési program készült el, melyek a kormány elé kerülhettek. Ezeket a kormány a térségi aktív turisztikai fejlesztésekről szóló 1196/2024. (VII. 7.) Korm. határozattal elfogadta. A határozatban ezen kívül az Aktív Magyarország Fejlesztési Központra bízta a további 11 térség tervezési feladatait is. A fejlesztési programok amellett, hogy útmutatóként szolgálnak egy-egy térség jövőbeni fejlesztéséhez és jövőképet állítanak fel a helyiek számára a közös értékrend szellemében, a következő évek forrástervezését is segítik. A munka tehát folytatódik, melyről honlapunkon folyamatosan tájékozódhatnak az olvasók.
Fontos kiemelni, hogy 1196/2024. (VII. 7.) Korm. határozat az elfogadott programok megvalósításához nem rendelt forrást, azok Európai Uniós és hazai költségvetési források felhasználásával valósíthatók meg. A dokumentumok időtávja magában foglalja a jelenlegi és a következő Európai Uniós támogatási ciklust is, így azok a következő ciklus forrástervezését is segítik.
Képzések és kutatások
Együttműködés egyetemekkel
Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ stratégiai célként kezeli az oktatás és a szemléletformálás erősítését. Ennek érdekében az elmúlt években szoros szakmai együttműködést alakított ki több hazai felsőoktatási intézménnyel. Partnerei között szerepel a Kodolányi János Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Soproni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem.
A 2024/2025-ös tanévben két hiánypótló posztgraduális képzés indult el az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ szakmai közreműködésével és kormányzati támogatással. A Soproni Egyetemen az Aktív- és ökoturisztikai fejlesztési referens, a Széchenyi István Egyetemen pedig az Aktívmobilitásfejlesztő szakmérnök/szaktanácsadó képzés kezdte meg működését. A jelentkezők száma egyértelműen igazolta a képzések szakmai indokoltságát, ezért mindkét szak újraindul, budapesti képzési központok bevonásával, szélesebb hozzáférést biztosítva az érdeklődőknek.
2025-ben két egyetemi tankönyv megírását is támogattuk, amelyek előkészítése már lezárult. A fejlesztés eredményeként a hazai aktív turizmushoz kapcsolódó felsőoktatási programok korszerű, hiteles és magas szakmai színvonalú tananyagokra épülhetnek a Kodolányi János Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen egyaránt.
Az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság támogatásával, a Kodolányi János Egyetem gondozásában született meg az Aktív turizmus elméleti és módszertani kézikönyv című tanulmánykötet, amely a szakmában dolgozók és az egyetemi hallgatók számára nyújt tudományos szintű összefoglalót a terület elméleti és gyakorlati oldaláról, valamint külföldi és hazai jó gyakorlatokat is bemutat.
Elkészült a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható és regeneratív megközelítések az aktív– és ökoturizmusban című tanulmánykötete is az Aktív Magyarország támogatásával. A könyvbemutatón Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója köszöntőjében kiemelte: a tudományos háttér kulcsszerepet játszik abban, hogy a turizmusban dolgozó szakemberek a változó trendekre a gyakorlatban is megfelelő válaszokat adhassanak. Hangsúlyozta azt is, hogy a kutatás új nézőpontokat nyithat az aktív turizmus fejlesztésében, ezért fontos az elmélet és a gyakorlat szoros kapcsolata, valamint az aktív- és ökoturizmus területén születő tudományos publikációk támogatása.
Soproni Egyetem
2024-ben elindult a Soproni Egyetemen az Aktív Magyarország Fejlesztési referens posztgraduális képzés az AMFK-val szoros együttműködésben. A képzés két féléves, a képzésen az AMFK munkatársai tartanak előadást, valamint gyakorlati órákat is tartanak.
Kodolányi János Egyetem
Az egyetemen az AMFK kollégái gyakran tartanak előadásokat a turizmus tanszéken, aktív turizmus témájában. 2024-ben megállapodás született arról, hogy az egyetemmel közösen tankönyvet írunk annak érdekében, hogy a jövőben olyan oktatási segédlet álljon rendelkezésre, melyet alapos szakmai ismeretekkel, sokéves tapasztalattal rendelkezők írnak, és ezáltal a hallgatók a legalaposabb és legfrissebb tudást összegyűjtő kötetből tudjanak tájékozódni az aktív turizmust érintő kérdések területén.
Budapest Corvinus Egyetem
Előadásoka tartunk szakmai témákban az aktív turizmus területét érintően.
Széchenyi István Egyetem
Az Aktív Magyarország támogatásával 2025-ben elindul az Aktívmobilitás-fejlesztő szaktanácsadó szakirányú továbbképzés. A képzés két féléves.
Túravezető-képzés
Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ az Aktív Magyarországért felelős államtitkársággal közösen elkezdte a túravezetők (gyalogos, kerékpáros, vízi) képzésére, valamint tevékenységére vonatkozó jogszabályt előkészíteni. A jogszabály rendelethez kapcsolódó képzési tematikát a hazai érintett szakmai Ennek köszönhetően megújul és magasabb szintre kerül a túravezetők képzése hazánkban, valamint ellenőrzött keretek között fog működni a tevékenység folytatása is.
Kerékpáros tanulmányutak
2010 óta több mint 40 százalékkal nőtt Magyarországon a forgalomban lévő gépkocsik száma, ami óriási kihívást jelent. Egyre nagyobbak a dugók, egyre hosszabb az átlagos utazási idő, egyre szennyezettebb a levegő, tereinket, iskoláinkat, kórházaink udvarát elfoglalják a parkoló autók. Mit kell tennünk, hogy városaink élhetőbbek legyenek?
Vannak országok, ahol előbb kerültek szembe ezzel a problémával, és jóval előttünk járnak. Ezért már hét tanulmányutat – ebből tavaly kettőt – szerveztünk Hollandiába, Dániába, Svédországba, az Egyesült Királyságba és Finnországba. A programokon közel 100 szakember vett részt: politikai döntéshozók, önkormányzati vezetők, főépítészek, műszaki szakemberek, valamint állami cégek és szervezetek képviselői. A résztvevők több mint 50 szakmai előadás és helyszíni bejárás keretében ismerhették meg a magas színvonalon működő kerékpáros infrastruktúrákat, tervezési elveket és közlekedésszervezési megoldásokat. A tanulmányutak célja, hogy a nemzetközi jó gyakorlatok hazai alkalmazása megalapozott, szakmailag felkészült döntéseken alapuljon.
Kutatási eredményeink
- Aktív turisztikai kutatás
- Kerékpáros kutatás
- Szakmai útmutatók
